The Project Gutenberg EBook of Vasárnapi Könyv, by Anonymous
This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with
almost no restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or
re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included
with this eBook or online at www.gutenberg.org
Title: Vasárnapi Könyv
1914. Elso félév 10. füzet
Author: Anonymous
Editor: Kálmán Árkay
Release Date: March 30, 2007 [EBook #20942]
Language: Hungarian
Character set encoding: ISO-8859-1
*** START OF THIS PROJECT GUTENBERG EBOOK VASÁRNAPI KÖNYV ***
Produced by Tamás Róth and the Online Distributed Proofreading Team.
A könyvnyomtatáshoz szükséges betüket ólomból,—ólom, antimon és cink keverékéből—öntik. Az öntést eleintén kézi szerszámmal végezték, de most már ezt a munkát is gépek végzik el. Amikor az egyes, különálló ólombetü öntésének módját feltalálták, voltaképpen ezzel egyidejüen találták fel a könyvnyomtatást is. Mert a könyvnyomtatásnak valójában az volt az alapja, hogyan lehetséges olyan betükből kiszedni a sajtóba kerülő szöveget, amelyeket a nyomtatás után külön széjjelszedve, más könyvekhez is felhasználhassanak.
Azelőtt fába vagy vékony cinklemezbe vésték a könyvek és egyéb nyomtatványok sorait. Ezt azután máshoz, mint ugyanazon könyv vagy nyomtatvány második vagy harmadik kinyomtatásához, nem is használhatták. A különálló ólombetü volt tehát a megindítója a könyvnyomtatás fejlődésének, ez tette lehetségessé már abban a régi időben a könyvnek az elterjedését. Mivel pedig az ólombetü nem is volt drága, a nyomtatott könyvhöz meglehetősen olcsó áron sok ember hozzájuthatott.
A könyvnyomtatás feltalálása után vagy háromszáz esztendeig maguk a könyvnyomtató mesterek űzték a betüöntés mesterségét is. Legalább száz esztendeig az öntéshez való betüformákat is maguk metszették és csak azután vált a betümetszés különálló mesterséggé. Ezt azután olyan tanult mesterek mívelték, hogy a betümetszést az idők folyamán igazi művészi tökéletességre emelték. Évszázadokkal ezelőtt Magyarországon híres betüöntők és betüvésők voltak Tótfalusi Kis Miklós és Kaproncai Nyerges Ádám. Tótfalusi Kis Miklós Hollandiában tanulta a betümetszés és a könyvnyomtatás mesterségét és az elsők között volt, akik az újfajta ipart hazánkban meghonosították.
A kezdetleges kézi betüöntő szerszám alakja harapófogóhoz hasonlított, azzal a különbséggel, hogy ahol a harapófogó éles hegyben végződik, ott a betüöntő szerszám két négyszögletes, lapos formában csukódott össze. Elől kis lyuk volt a szerszámon, ahol kis kanalakkal a folyós ólmot öntötték a szerszámba és az [Pg 2]oldalában erősítették meg azt a kis formát, amelybe a betünek homorú képe volt bevésve. Ezt a homorú formát betüodornak hívták, a másik formát pedig, amelyre a betünek domború képét vésték és amellyel a homorú formát ütötték a rézből készült odorba, betükölyünek nevezték. A betümetszők vésték kemény vasszeg tompa hegyére a betü domború formáját és azon készítették a betüodort is. Az öntésnél a folyós ólom a betüodor homorú formájában megszilárdult, az ólmon a betü formája domború alakot kapott és miután lecsiszolták róla az öntésnél kapott ólomcsapocskákat, készen volt az ólombetü. Ezzel az eljárással igen lassan ment a betü öntése. Minden egyes betü kiöntése után fel kellett nyitni az öntő-szerszámot, ki kellett belőle venni a kiöntött betüt és a kis homorú formát, az odort is. Azután az odort újra belehelyezni, a szerszámot újra becsukni ... így folytathatták lassan az öntést. Ilyen lassú eljárással a legügyesebb betüöntőmester sem önthetett egy nap alatt 1500 betünél többet, a betüöntésnek ez a módja mégis igen sok ideig életben maradt.
A teljes betüöntőgép: Johnson és Atkinson szerkezete
Ez az öntőgép önműködően, emberi beavatkozás nélkül, önti, csiszolja, tisztítja, egyenletes magasságúra gyalulja és sorba szedi a kész betüanyagot. Naponként húszezer, de esetleg [Pg 3]harminc-vagy negyvenezer betüt is lehet készíteni rajta.
A betüöntögyár műhelye
A műhelyben a különféle szerkezetű öntőgépeken kívül csiszoló-és mérőeszközök és magasságszabályozó gyaluk is vannak.
Az idő haladásával mind több és több ember vásárolt könyveket, több betüre volt szükségük a könyvnyomtatóknak és a kézi betüöntőszerszámmal nem tudták elég gyorsan és megfelelő mennyiségben kielégíteni a betüszükségletet. A szükség több embert olyan gépnek a feltalálására buzdított, amely a kézi eljárás fölöslegessé tevésével, alaposan meggyorsítja a betüöntést. Wing Vilmos és White Éliás angol gépészek már az 1805. esztendőben szerkesztettek betüöntőgépet, de az első, valóban használható betüöntő-gépet csak 1838-ban találta föl Bruce Dávid az északamerikai Brooklynban. Ez a betüöntőgép a kéziöntéstől azzal különbözött, hogy az öntést gyorsabbá tette, de a betü ebből sem jött ki használható, kész állapotban. Ezeken a betükön is megmaradtak az ólomcsapok és a csingák, nem voltak egyforma magasak, amikor a gépből kipotyogtak és csak hosszas mérés és gyalulás után kerültek használható állapotba.
A Foucher-féle öntőgép
A gép motoros hajtásra és gázfűtésre alkalmas: nagyobb betüalakok [Pg 4]tömeges öntésére való.
A tökéletes betüöntőgépet, amely a betüket önmagától önti, a csingákat letördeli, a betüket csiszolja, legyalulja és sorrendbeszedi, 1853-ban Johnson és Atkinson nevű mérnökök találták föl Angolországban, utóbb pedig a szerkezetén az amerikai Hepburn javított egyetmást, amivel a gépet egyszerűsítette. Ez a gép hamar elterjedt egész Európában. A legutóbbi időben, még tökéletesebbé, használhatóbbá és szerkezetét egyszerűbbé tette Foucher Parisban és Küstermann Berlinben. Ezekkel a gépekkel naponként 30 ezer betüt is ki lehet önteni, annál többet, mennél kisebb alakúra öntik.
Az emberi elme azonban nem nyugszik, folyton újat és jobbat akar és ezért különféle módszerekkel egyre tökéletesítik a géppel való öntés módját is. Az újabb gépek között említésre méltó az úgynevezett körforgó (rotációs) betüöntőgép, amelyet Wicks nevű angol tökéletesített és amely 60 ezer betüt is kiönt óránként. A gép főrésze egy kerék, amelynek kerületén száz betünek a homorú lenyomata van meg és a nyomó szivattyú folytonosan fecskendi az ólmot a kerék homorú betüformáiba. Mikor a folyékony ólomanyag lehül és megszilárdul, a gép önműködően löki ki a kész betüket.
A nyomdaipar az utóbbi évek során úgy fejlődött, hogy a könyvnyomdákban a betüszedést már nem kézzel végzik, hanem javarészt szedőgépeket használnak. A szedőgépek szerkezete első pillantásra az írógépekhez hasonlít: a szedő a gép előtt ül és az egyes betüknek megfelelő billentyűket leüti. A billentyűk leütése után a szükséges betük egymás mellé állanak. Minden egyes billentyű leütésekor más-más betüodor (vagy amint a nyomdászok mondják: matrica) kerül elő. A matrica kis rézlapocska, amelyen a megfelelő betü bemélyített képe látható.
A szedőgéppel külön öntőgép van kapcsolatban, amely a betümintáknak megfelelő betüalakokat ólomanyagból kiönti. Ha ugyanis a szedőgépen már annyi rézlapocska sorakozott egymás mellé, amennyit egy-egy sornak megszabott szélessége megkíván, akkor a »matricasor« az öntőszerkezet elé jut. Az öntőszerkezet a rézlapocskák bemélyített mintáinak megfelelő betüalakokat egy tömör darabban ólomból kiönti és egyúttal kellő magasságúra gyalulja, lecsiszolja. Némelyik betüszedőgép olyan, hogy a betüöntőszerkezet együtt van vele, némelyik pedig olyan, hogy külön van a szedőgép (ez szedi ki a betümintákat) és külön az öntőgép (ez önti ki a betüminták szerint a betüket).
A szedőgép
a jobboldalon látható billentyűk leütése után a kívánt szöveget mindjárt sorokban önti ki. A billentyűk megnyomására a megfelelő betüminta az öntőkészülék elé ugrik, a következő betüminta melléje kerül, a másik ismét melléje és így tovább. A betümintákra az öntőkészülék ólmot önt, mire az ólomból kialakul a betüsor.[Pg 5]
Látnivaló tehát, hogy az új szerkezetű szedőgépek az egyes, kész betüalakokat feleslegessé teszik, mert a szöveget nemcsak kiszedik, hanem egy tömör darabban ólomból mindjárt ki is öntik. A nyomtatás elvégzése után ezeket az ólomsorokat beolvasztják, tisztítják és új fémmel vegyítve, megint öntésre használhatják.
A szállítási adó
A vasutakon utazó személyeknek és a szállított árúknak Magyarország területén való szállításáért szállítási adót kell fizetni. A szállítási adó személyek és utimálhák szállításáért a viteldíjnak t8 százalékát, gyorsárúkért a szállítási díjnak 7 százalékát, a közönséges teherszállítmányért pedig a szállítási díjnak 5 százalékát teszi ki.
Az adó fizetésére a törvény az utasokat és a szállítókat kötelezi. A szállítási adót az utasoktól a szállítási díjjal együtt a vasút szedi be és adja be az állami pénztárba. A legtöbb ember nem is tudja, hogy mikor a vasuti jegyét megváltotta, mindjárt szállítási adót is fizetett, mely benne foglaltatik a vasuti jegy árában.
A helyiérdekű vasutak az engedélyezésüktől számított tíz évig, a közuti vasutak pedig (Budapesten a villamos vasutak) föltétlenül mentesek a szállítási adótól. Adómentességben részesülnek még Budapesten a személyszállító dunai csavargőzösök is. A törvény értelmében csak a vasuti szállítás esik adó alá, a hajószállítás használata adómentes.
A bányaadó
A tényleg művelt bányák, kőszénbányák, aranymosó üzemek bányaadót fizetnek az után a jövedelem után, mely a bányák műveléséből ered. A bányaadó alól nincsen mentesség és így művelés alatt álló bányái után még az állam is adót tartozik fizetni. A kőszénbányáknál a tiszta jövedelem hét százalékát, más bányaműveknél a jövedelem öt százalékát kell bányaadó fejében fizetni. A bányák a bányakapitányságok felügyelete alatt állanak. Mielőtt tehát a bányákra a bányaadót kivetik, előbb kikérik a bányakapitányság véleményét is arról, hogy valamely bányának mekkora az évi termelése és mekkora a jövedelmezősége.[Pg 6]
A nyereményadó
Nyereményadót kell fizetni a jótékony célra rendezett állami sorsjáték nyereményei után. Úgyszintén nyereményadót kell fizetni azokért az engedélyekért, melyeket a pénzügyi hatóság ingóságok kisorsolására ad. A jótékony célú sorsjátéknál a nyereményösszegnek, kisorsolási engedélyeknél pedig a játéktervben foglalt összegnek tíz százalékát kell nyereményadó fejében fizetni.
A nyereményadót fizetni köteles: a nyeremény után a kifizetés alkalmával az, aki nyert; a kisorsolási engedély után pedig, aki engedélyt nyert. A nyerőtől a 10 százalékos nyereményadón fölül még 10 százalékot vonnak le a nyereményből játékdíj fejében. A pénzügyminiszternek joga van arra, hogy kivételes esetekben a jótékonycélú kisorsolások után járó nyereményadót elengedje.
Aki külföldi sorsjegyeket árul, vagy aki sorsolási engedély nélkül ingóságokat kisorsol, kihágást követ el. A büntetés 1000 koronáig terjedhető pénzbüntetés, melyet behajthatlanság esetén elzárási büntetésre változtatnak át.
Az útadó
Az állami, törvényhatósági és községi utak fentartási költségeinek fedezésére a törvényhatóságok útadót vetnek ki. Mentesek az útadó alól az állami tisztviselők, csendőrök, katonák, pénzügyőrök, vasuti pályaőrök, börtönőrök, mezőrendőrök, erdőkerülők. Az útadót az állami egyenes adók után meghatározott százalékban szabják ki. Az útadó azonban az egyenes adók tizedrészénél nagyobb nem lehet. Az útadót két évre előre állapítják meg.
Vármegyékben a közgyűlés elhatározhatja, hogy az útadó egy részét kézi erővel, napszámmal vagy igavonó állati erővel rójják le. Ha az útadót természetben kell leróni, akkor a legkevesebb teljesítés: három kézinapszám, vagy egy kétfogatú napszám. Ez a kötelezettség kiterjed a napszámosokra is, akik különben adómentesek. Mentesek azonban ettől a községi közmunkától a tanítók, katonák, csendőrök, pénzügyőrök, nyomorékok, továbbá a cselédek, akik szolgálatukat másnak rendelkezésére adták.
Az útadó ellen a közhírré tételtől számított 15 nap alatt lehet felebbezni a törvényhatóság első tisztviselőjéhez (megyében az alispánhoz, városban a polgármesterhez), kinek határozatát 15 nap alatt ismét meg lehet felebbezni a közigazgatási bizottsághoz.
Az országos betegápolási pótadó
Ez az adó tulajdonképpen csak adópótlék, melyet a földadó, a házadó, a kereseti adók, valamint a tőkekamatadó után vetnek ki.
Az országos betegápolási pótadó mértékét évről-évre a költségvetési törvény határozza meg. Ez a pótadómérték ezidőszerint az állami adó 5 százaléka. (Például 40 korona állami adó után 2 korona.)
Mivel ez az adó tulajdonképpen csak adópótlék, azért amilyen mértékben az állami adót törlik vagy mérséklik, olyan mértékben kell a betegápolási pótadót is törölni vagy mérsékelni.[Pg 7]
A platina manap a legértékesebb fémek közül való: a tudományos kutatók, a vegyészeti gyárak, a fogorvosok és az ékszerészek egyaránt nagy hasznát veszik. A platina a legsúlyosabb fém, csak az ozmium és irídium nevű fémeknek nagyobb a fajsúlya. A termésplatina színe sötétebb vagy világosabb szürke aszerint, amint vasat is tartalmaz vagy sem. A színplatina szürkésfehér, ezüstös színű. Igen nehezen, 1750 fok körül olvad; kitünően nyújtható és üvegbe forrasztható, ami a villamos izzólámpa vékony áramvezető drótszálának készítésére tette alkalmassá. Savak, lúgok nem támadják meg, azért használják vegyiszerek keverésére való edények, finom tudományos műszerek, orvosi eszközök készítésére is. Termés-állapotban főleg arannyal, ezüsttel és az úgynevezett platin-fémekkel (ozmium, irídium) ötvöződve, gömbölyű, néha szögletes szemecskékben, apró rögökben a folyók iszapjában, vagy elhagyott folyammedrekben találják.
A platinát javarészt iszapolással választják ki azokból a földrétegekből, amelyek platinát tartalmaznak. Iszapolás közben az idegen anyagokat folyóvízzel kimossák, a nehéz platina pedig a mosószerkezet fenekén ülepedik le. A platinatartalmú anyagot addig mossák, míg a tiszta platina magában marad. Az utóbbi években úszó kotrógépekkel aknázzák ki a folyók medréből a platinát. A kiemelt földanyagot a kotrógép szerkezete maga osztályozza: a platinás anyag dobban gyűlik össze, a hasznavehetetlen részt pedig a partra dobják. A gőzzel hajtott kotrógép 30 embert foglalkoztat, de 600 embernek a munkáját végzi el.
A platina értéke az elmult húsz évben egyre emelkedett: 1892-ben 1250 korona, 1895-ben 1750, 1900-ban 2800, 1905-ben 3400, 1910-ben 5300, 1913-ban 5900 korona volt egy kilogram platina ára. De nem is csoda, hogy az ára ennyire emelkedik, hiszen a fogyasztása is egyre nő, egyre nagyobb tért hódít, míg a termelése jóformán csak egy helyre, Oroszországra szorítkozik. Szinte "orosz fémnek" is lehetne nevezni, mert a világ platinatermelésének mintegy 95 százalékát ez az ország szolgáltatja. Pedig nem is Oroszországban fedezték fel, hanem Dél-Amerikában, a Pintó-folyóban lelték először az aranymosó spanyolok. A súlyos, ezüsthöz hasonló fémet kezdetben pintói ezüst, majd spanyolul platinja (ezüstöcske) néven emlegették. A platinja szóból lett a mai platina név. Később megtalálták a platina nyomait Amerika többi aranymosó-helyein, sőt Ausztráliában is. Európába 1735 körül hozta Don Antonio Ulloa nevű spanyol ember. Értékét ez időben nem ismerték, úgy hogy az aranymosók az iszappal együtt kiöntötték.
Oroszországban 1822-ben, az Ural-hegységben fedezték fel első nyomát, majd 1829-ben Humboldt Sándor, a kiváló német természettudós bejárta az Ural-hegységet és több helyen talált dús platina-telepeket. Kezdetben itt sem tudtak vele mit csinálni, nem ismerték tulajdonságait, használhatóságát. Matthey nevű angol vállalkozó ismerte fel először a platina számos[Pg 8] jótulajdonságát és kezdett érdeklődni az orosz bányák iránt. Az orosz kormány egy ideig maga vásárolta össze az egész termelést és pénzt veretett belőle, de 1845-ben megszüntette a platina-pénzverést. Ettől fogva az orosz platina-bányászat is hanyatlásnak indult, annyira, hogy például 1854-ben az egész évi termelés orosz mérték szerint egy pud (körülbelül 16kilogram) volt. Az angolok 1857-ben megszerezték a bányák egyrészének bérletét és olyan erővel fogtak kiaknázásukhoz, hogy három év multán már 1088 kilogram volt az évi termelés.
Platina-mosás az oroszországi Tura-folyó mentén
Az úszó kotrógépek a folyóból kiemelt anyagot a gép közepén levő dobban osztályozzák, a hasznavehetetlen részt pedig a partra dobják. A képünkön fönt jobbról a kisebb platinamosó szerkezetet, lent pedig a bal sarokban a platina-ércet tartalmazó anyag kiásását látjuk.[Pg 9]
A mai orosz platinabányászat négy nagy társaság kezében van, melyek évente átlag 5400 kilogram platinát termeltek az utóbbi évek alatt. Az ezeken kívül működő számtalan kisebb-nagyobb bánya, valamint a szabad bányaterületek évi termése 2600 kilogram, a mi összesen 8000 kilogramot tesz ki, úgy hogy az átlagos platina-termés ma a világ egyéb részeiben termelt 400 kilogrammal együtt 8400 kilogramra rúg. Amikor az oroszországi platinabányászat megkezdődött, tíz métermázsa földtömegből 150 gram (15 deka) platinát nyertek, de manap akkora földtömegből már csak 1 gramot tudnak kimosni.
Oroszország a termelt nyers platinából, platinaércből alig 400 kilogramot tart meg, míg az Amerikai Egyesült-Államok 3200, Anglia 2000, Franciaország 1600, Németország 1200 kilogramot vesz át. A finomítás költsége nem igen nagy,—körülbelül 90 korona kilogramonként—aminek jórésze, gyakran az egész is megtérül a finomítás melléktermékeiből: az ozmium, irídium és palládium nevű fémekből, mert ezeknek értéke még a platináénál is nagyobb.
A megtisztított platinának további feldolgozása nem nehéz, mert jól olvasztható, kovácsolható, hengerelhető és könnyen lehet ötvözni is. A villamos vezetékekre és csengőkre alkalmasabb, mint például a réz, amely a levegőn megváltozik (okszidálódik) és ilyenkor a villamosságot rosszul vezeti. A platinát üvegbe forraszthatjuk anélkül, hogy az üveg a lehűlés vagy a hevítés közben megrepedne. A villamos izzólámpákba is két, nagyon rövid platinadróttal vezetik be az áramot. Ennek a kis drótocskának a súlya a gramnak alig néhány ezredrésze, mégis az izzólámpagyárak fogyasztják a legtöbb platinát. A műfogak készítése is igen sok platinát fogyaszt: évenként körülbelül kétezer kilogramot. Ujabban szívesen használják a platinát ékszerek (gyűrűk, láncok) készítésére, brilliánsok és más drágakövek befoglalására.
A platina nagyobb tömbökben igen ritkán található. 1843-ban találtak egy kilenc és fél kilogramos és később egy 45 kilogramos darabot Oroszországban, mindkettőt a pétervári múzeumban őrzik.
Tudja mindenki, hogy némelyik betegség veleszületik már az emberrel, más betegségeket pedig úgy kap az életben. Azt is tudjuk, hogy némelyik betegség ragadós, azt tehát mástól kapja az ember. Vannak olyan betegségek, amik nem születnek az emberrel, de már egész kicsi gyerekkorában elkezdődnek, mert a gyermek világrahozott gyöngeséggel született,—ilyen például az angolkór. Van néhány olyan betegség is, aminek az igazi természetét még az orvosok se tudják és nem tudják azt se, mitől kapja az ember,—ilyen például a rákbetegség. A legtöbb betegségről, kiváltkép[Pg 10]pen pedig a legtöbb gyermekbetegségről azonban mégis tudjuk, hogy mitől támad, például a ragadós betegségekről, amik a legtöbb gyermeket pusztítják el. De nem elég csak azt tudnunk, hogy mi okozza a betegséget, hanem hogyha óvakodni akarunk tőle, akkor azt is meg kell tudnunk, hogy hogyan és hol éri a gyermekeket a fertőzés vagy egyéb baj, amitől beteg lesz. Tudjuk például, hogy kanyarós gyermekhez nem szabad közel ereszteni az egészséges gyermeket, mert megkaphatja a betegséget. De sokszor látni, hogy megkapta a kanyarót olyan gyermek is, aki sohase járt közel kanyarós beteghez. Azt is tudjuk, hogy sokszor tüdőbetegséget kap az olyan gyermek, aki körül az egész házban egy tüdőbeteg sincsen. Olyanról is hallott már mindenki, hogy egészséges családban beteges gyermekek vannak és az emberek nem igen tudják, mitől olyan véznák, betegesek azok a gyermekek. Azt kell tehát tudni, hogy hogyan jutnak a betegségek a gyermek közelébe és hogy mitől kell óvni a gyermeket, ha azt akarjuk, hogy egészséges maradjon.
Azt, hogy ragadós beteghez a gyermeket nem szabad közel ereszteni, de ha csak lehet, még egy lakásban se hagyni—mindenki tudja. De kevesen tudják, hogy nemcsak a betegtől magától lehet a betegséget elkapni, hanem mindenkitől, aki a betegnél járt és még mindenféle tárgyaktól is, amelyek a beteg közelében voltak. A ragadós beteg csirája benne szokott lenni a beteg legtöbb váladékában, a nyálában is, kivált pedig a kiütéses gyermekbetegségek csirája terjed el könnyen, mert a kiütéses bőr későbben hámlik és a lehámlott bőrdarabkák televannak a fertőzettel. Ebből mindenki megítélheti, hogy hova mindenhova eljuthat a ragadós betegség csirája. Ha a beteg egyet köhint, már szerteköpköd igen sok apró nyálcsöppöt. Ezek a nyálcsöppök olyan aprók, hogy alig látni őket, de a betegség csirái is olyan kicsinyek, hogy még a láthatatlan kis csöppöcskékben is ezrével lehetnek. A beteg zsebkendőjére, vánkosára, ingére, takarójára biztosan igen sok ilyen apró nyálcsöpp kerül, de jut belőle az ágy fájára, a beteg evőeszközére, tányérjára, poharára, még a padlóra is. Ha a beteg bőre hámlik, akkor a lehámló picike bőrdarabkák szerteszét hurcolódnak a szobában, lerakódnak és fölkeverednek a porral és el is lehet őket vinni mindennel, amire egy kis por ráfér,—vagyis jóformán mindennel, ami csak megfordul a szobában.
Aki bent volt a ragadós betegnek a szobájában, annak már a kezére, ruhájára, hajára juthat a beteg nyálából vagy lehámlott bőréből. Ha letette valahová a kalapját, azon is elvihet a fertőzött porból, de legkivált a cipője talpán biztosan visz belőle. A fertőzésnek pedig az a természete, hogy végtelenül kevés kell csak belőle, máris megbetegedhetik tőle az ember. Abban az alig-alig látszó csöppöcske nyálban, vagy az észrevehetetlenül apró bőrdarabkákban a betegséget okozó bacillus eljut az egészséges emberek közé, ha valamelyiknek a vérébe belekerül, akkor ott elszaporodhatik, eláraszthatja annak az egész testét és beteggé teheti azt is. Egyáltalában meg kell jegyezni, hogy a bacillusok éppen úgy mérgezik meg az ember testét, mint a veszedelmes mérgek. De azzal[Pg 11] veszedelmesebbek, mint a mérgek, hogy élnek, tehát szaporodni tudnak. A veszedelmes mérgekből is érheti az ember testét olyan kevés, amennyi még nem árt és ha csak ennyi éri, akkor az embernek semmi baja se lesz tőlük. De ha a bacillusokból jut az emberbe egy kevés, akkor azok a testünkben szaporodni kezdenek és olyan szaporák, hogy néhány óra alatt már milliószámra szaporodhatnak és beteggé teszik az embert.
Ha most már ebből tudjuk, hogyan kerül az egészséges ember házába a fertőzés, akkor azt is tudni kell, hogy hogyan jut bele a gyermek (vagy az ember) testébe. A legkönnyebben úgy, hogy a gyermek a fertőzött kézzel mosdatlanul eszik, vagy a szülő a gyermeket fertőzött kézzel eteti, vagy csak megfogja a gyermek ételét: ezen a módon már az ételre, az étellel pedig a gyomorba jut a fertőzés, a bacillus. Bejuthat a fertőzés a szoba porával is, mert olyan apró, hogy a legfinomabb, legapróbb szemű porban is elkeveredik és a porral együtt száll a levegőben, rakodik le mindenfélére, az asztalra is, a tányérra is, az ételre is és ezen a módon belekerülhet az emberbe. A port be is lélekzi az ember, ezzel pedig a tüdejébe juthat a bacillus.
A gyermek, kivált az apróbb, még olyan módon is szerez ragadós betegséget, ahogyan a felnőtt ember, de már a nagyobbacska gyermek se szokott. A gyermek ugyanis sokat játszik a földön, a padlón, mászkál, guggol, ül és a szoba porában, piszkában a játékát is, a kezét is jól megforgatja. Ezzel aztán a kezére ragadhat a fertőzés is, amikor pedig a kezét vagy a játékát a szájába veszi, akkor azzal a fertőzés is a szájába jut és a gyerek megkaphatja a betegséget. Ezért jó mentül tisztábban tartani a gyermek kezét, kivált a körme alját, mert ott bújik el legjobban minden piszok. A körmöt mindig egészen rövidre kell vágni, hogy ne férjen alája piszok és ha rövid, ha hosszú, mindig ki kell mosni, ki is piszkálni. A tüdővészt majdnem mindig ezen a módon szerzi a gyermek, mert a tüdővészes betegnek a kiköpésében is benne van a fertőzés, a kiköpést pedig mindenhonnan, az utcáról is hazaviszik az emberek a cipőjük talpán és otthon megfertőzik vele a padlót. A gyermek aztán felszedi a padlóról és a maszatos kezével beleviszi a szájába.
Sokan azt vetik ez ellen, hogy ők is, a testvéreik, gyermekeik is jártak ilyen betegeknél: mégsem kapták meg a ragadósnak mondott betegséget. Csakhogy tudni kell azt is, hogy nem minden fertőzésből lesz betegség. Sok ember ugyanis ellene tud állni a bacillusok mérgének, az ember egészséges vére sokszor le tudja győzni a fertőzést és ilyenkor az ember nem lesz beteg, ha bele is kerül a testébe a bacillus. Megesik az is, hogy valaki állandóan, folyvást hordja magával a fertőzést, sokan meg is kapják tőle a betegséget, ő maga azonban egészséges marad. Ezt azonban senki sem tudhatja magáról előre. Ezért jó, ha mindenki a legnagyobb óvatossággal és vigyázattal viselkedik. Ahol valakinek ragadós betegsége volt, ottan mindenféle dolgokon—ágyon, ruhafélén, meg amit a beteg csak használt—rajta maradhat jó sokáig a fertőzés és amikor például a kiütéses, kanyarós gyermek már régen meggyógyult, még mindig megkaphatja a betegséget ezektől a tár[Pg 12]gyaktól egy másik gyermek. Ha tehát valahol ragadós beteg volt és az meggyógyult, akkor mindent, amit csak lehet, lúggal le kell sikálni, vagy lúgban kimosni, amit pedig így se lehet, azt legalább jól ki kell szellőztetni, kitenni a levegőre, a tiszta napvilágra. A nem ragadós betegségekről nem mindig lehet megmondani, hogy hogyan kapja a gyermek, de annyit ezekről is kell tudni, hogy minden betegséget az kap könnyebben, aki gyöngébb és aki egészségtelenebb módon él. A meghűlésre rá szokás fogni mindenféle betegséget és sokan ezért úgy vigyáznak a gyermekre (meg magukra is), hogy a széltől is óvják, mindig benntartják a szobában, mindenféle ruhákba, kendőkbe bugyolálják, ha már egyszer ki muszáj engedni, a szobába pedig sohase engedik be a friss levegőt. Ezen a módon pedig nem óvakodni lehet a meghűléstől, hanem inkább biztos betegséget lehet szerezni. Mert akit ezen a módon elkényeztetnek, az aztán egyetlenegy friss szellőtől vagy az úgynevezett légvonattól (cúgtól, amint mondani szokás) beteg is lesz tüstént. A meghűlés ellen nincs más védelem, mint az edzés, vagyis az, hogy a testünket hozzászoktatjuk a hideghez és a friss levegőhöz. Sokat kell szellőztetni, mindennap friss levegőre kell vinni vagy ereszteni a gyermeket. Meg is kell mosdatni mindennap hideg vizzel, még pedig nemcsak az arcát, hanem az egész testét tetőtől talpig.
A haját is tisztán kell tartani a gyermeknek. A fiúk haja rövid legyen és a gyermek mossa meg mindennap éppen úgy, mint az arcát és a kezét. A lányok haját is legjobb mentül többször megmosni, kivált betegség után, mert a haj között sokáig megmaradhat valami fertőző piszok. Természetes, hogy a beteg ember csókjától is betegséget lehet kapni. Aki tehát beteg, az sohase csókolja meg a gyermeket, a más gyermekét pedig ne csókolja meg az ember sohase és tanítsa meg a maga gyermekét is, hogy ne engedje magát idegen emberektől megcsókolni.
Az is nyilvánvaló, hogy aki sört, bort vagy akármilyen pálinkafélét ad a gyermeknek, az mérget, betegséget ad neki. A gyermeknek csak vizet vagy tejet szabad inni adni.
Amikor Dessewffy József a maradiak nevében harcra kelt az újítók ellen, Széchenyi fölvette az odadobott keztyűt és megvívta a harcot. A régi rendhez ragaszkodó uraknak vitairattal felelt 1831-ben. Ennek a könyvének a címe: Világ. Fegyverül választotta, amit így a címlapra írt: a világosságot. Amiket a Hitel lapjain az ország társadalmi képéről megrajzolt, azokat átfesti a Világban állami közéletünkre.
Bírálatot mondott ősi közigazgatási berendezkedésünkről: államéletünket ez »rútul eldarabolja« öt párt, hat vallás, tíz nemzetiség és[Pg 13] 52 vármegye közt, nem számítva a külön területeket és a szabad városokat. De ellentétek által idegeníti el egymástól az ősi nemességet is. A jövendő birtokosok—úgymond—járatlanok a hazai dolgokban és nem tudják megszolgálni a hazától kapott javakat. Lelkileg tova is szakadoznak a magyarságtól és odakünn költik a pénzt, mert itthon nincs mód, amivel az állandó tartózkodást maguknak kellemessé tehetnék. Ellentétük a köznemesség, mely a külföldet nem ismeri, a hazai állapotokat túlbecsüli, idegen találmányokról fogalma sincs és az ujítások ellen elvakultan küzd. A polgárelem nagyobbrészt nem magyar és a kiváltságos rendek nem édesgetik magukhoz. A parasztság sok nemzetbelire van tagolva és ebben a magyar, legszebb fajta bár, gyengén szaporodik, míg a többi fajta szapora, »mint gomba az erdőm«. Hitéletünkben úgy áll szemközt a protestáns a katolikussal, mint az »angol és gallus« egymással és alig van társaskör vagy intézet, »vallási irígykedés ördögétől ment«. Ily viszonyok közt vajmi nehéz a nemzet nagyságát kifejleszteni. Mert kisebbszerű ideiglenes javítások mitsem érnek: a beadott szer elgőzölögvén, a test még bágyadtabb és a fájdalom égetőbb lesz. Gyökeres javításról pedig az a köztudat, hogy azzal sarkalatos törvényeink ellenkeznek.
Politikai reformok dolgában sürgősnek tartja a közteherviselést, hogy a nemesség is adózzék, pénzzel váltva meg a véradót: a katonáskodást. Javallja továbbá Széchenyi a jobbágyok fölszabadítását a robot és dézsma alól, a földesurak kártalanításával. Nagy súlyt helyez az értelmiség elterjedésére, mert a műveltség súlya leginkább fékezheti a kényuralmat és megszerezheti a nemzeti függetlenség másik biztosítékát: a vagyont és vele a jólétet.
József nádor
Széchenyit a »Világ« című könyvének megjelenése után kinevezte Pestmegye táblabírájának. Ezt a példát a többi megyék is követték.
Szerencsére—írja—a magyar nem egy kiélt, megvénült nemzet, melynek csak multja becses, inkább Európa legifjabb nemzete, mely történelmében kisdedkorát élte és nagy hivatása ezután következik. Nyolcszáz évig—úgymond—ez ország közélete »kis urak és szegény királyok története volt«, nem pedig a nemzeté. Még Nagy Lajos és Mátyás korát sem tartja megbámulni valónak. Fényes és dicső kort ő a jövőtől vár és erre óhajtaná a magyart előkészíteni, fölnevelni. »A magyar egy gyermeknép; most semmi, de minden lehet, mert lelki és testi erő rejtekezik fiatal keblében«.
Számot vet a kormányhatalommal és föltételezi róla, hogy a nemzeti fel[Pg 14]újulásnak gátat vetni nem áll érdekében. Valaha más volt e hatalom politikája: hogy egyszerűsítse a birodalmi kormányzatot, egy nagy egészbe próbálta egyesítni a magyarságot a többi részekkel. De a cél: az összeolvasztás mindig sikertelen maradt és már fel is hagyott vele.
Széchenyi a maga eszméit ez alapon most kiszélesíti. A nemzeti kaszinó mintájára szervezni kívánja a társaséletet vidéki városainkban is. Egyesületekbe készül tömörítni a mezőgazdasági erőket: lerakja a pesti Köztelek alapját, körülötte a gazdakörök országos hálózatával. Felveti a részvénytársulati üzlet kérdését, mellyel nagy vállalkozások egész sora volna indítható. Részvénytőkével szándékozik Pestnek állandó hidat és állandó színházat adni. Tervezi azt is, hogy nagy vizeink szabályozására társaságok alakuljanak, a Dunára gőzhajózást vezessenek és a fiumei tengeröbölig kőútat akar vágatni a Karszt kőhegyein át.
Avatott bírálók most azt kívánták tőle, adja elő pontról-pontra való sorrendben, amit az országgyűlésen legott tárgyalni lehet, mert már megértek a rögtöni megoldásra. Eleget tett ennek a kérésnek is és 1833-ban kiadta harmadik nagy művét: a Stádiumot-ot.
Ez törvényhozási feladatokról szól, amiket tizenkét pontba foglal:
1. Rendezni kell a hitelképesség és a hitelforrások kérdéseit.
2. Meg kell szüntetni az elavult ősiségét, mely miatt a földbirtok nem lehet jelzáloggá és a nemes családok nem jutnak hitelhez.
3. A jobbágynéppel meg kell váltatni a terheit, hogy megszabaduljon tőlük és a nemesség kárpótlást kapjon értük.
4. A birtokképességet mindenkire ki kell terjeszteni.
5. Törvény előtt legyen mindenki egyenlő: mágnás a nemessel és a kettő a nemtelennel (így nevezték akkoriban azokat, akik nem tartoztak a nemességhez).
A cenki Széchenyi-kastély
Széchenyi István gróf a sopronmegyei cenki kastélyban töltötte a pihenőnapjainak nagy részét. Cenk környékén ö honosította meg a selyemhernyó-tenyésztést, amely akkoriban még újság volt Magyarországon.[Pg 15]
6. Jobbágyi perekben a parasztok választhassanak tiszti ügyészt, érdekeiknek közköltségen való képviselésére.
7. A nemesség vegyen aránylagos részt a házi pénztár és az országgyűlés költségeinek viseléséből.
8. A forgalmi ügyek tartozzanak ezentúl országgyűlés elé.
9. Szünjön meg minden egyedárúság, céh-és értékszabály.
10. A törvény és az országgyűlés nyelve ezentúl csakis magyar lehessen.
11. Magyarországon ne kormányozzon más, mint a magyar helytartótanács; az udvari kancelláriákat szorítsák a közös ügy intézésére.
12. Legyen eltiltva minden titkosság a bírói tárgyalásoknál és az ítéletek kihirdetésénél.
Széchenyi ezzel a művével az úgynevezett haladópárt élére állt és pontozataiban három országgyűlésnek szabott teendőt.
És amit megkezdett tollal, hamar beváltotta tettekkel. Eddigi alkotásai: a lóverseny, akadémia és nemzeti kaszinó után belefogott legnagyobb vállalataiba: a Vaskapu-szabályozásba, a dunai gőzhajózásba és a pesti Lánchíd megépítésébe. Fáradhatatlan erélyével, sokoldalúságával és önfeláldozó munkásságával nemcsak a közönség előtt, hanem a meglepett hatalom előtt is Széchenyi volt ekkoriban a magyar nemzet vezére.
Vásárhelyi Pál
kiváló tudású mérnök készítette Széchenyi felszólítására az aldunai Vaskapu-szabályozás terveit. Az aldunai hajózó-útnak, amelyet 1835-ben nyitottak meg, mai napig is Széchenyi-út a neve.
A Dunát ötször járta be mérnökeivel. Adatokat gyűjtött, felvételeket végzett a folyam mocsárterületeiről, a kazáni szoros és a három aldunai zuhatag viszonyairól. Tanulmányozta a forgalom, árúk és vámok ügyét a magyar és a török partokon. A szabályozó munka pénzügyi nehézségek miatt sokáig fennakadt, mert a kormány cserben hagyta. De Széchenyi csüggedetlenül folytatta tanulmányait a Dunán és mellékfolyóin a gőzhajóval járhatóság szempontjából és a Száva, meg a Kulpa szabályozását is belevonta terveibe, hogy az Alföldről a tengerig összeköttetést létesítsen.
A gőzhajózást osztrák tőkével teremtette meg és ha magyar szakerők hiányában magyar-lábra nem is állíthatta azt, gondoskodott, hogy a[Pg 16] partjaink mentén járó hajók magyar nevet kapjanak, az igazgatóság főintézete Pesten települjön meg és Óbudán elsőrendű hajógyárral téli kikötőt építsenek. De figyelme kiterjedt a balatoni gőzhajózásra is: megépíttette az első tavi naszádot, a Himfy-t és később ennek társát, a félszázadon át üzemben maradt Kisfaludy nevű hajót.
Széchenyi István gróf 1835-ben
A pesti álló híd ügye rajongó lelkesedéssel töltötte el. Attól várta Buda és Pest majdani egyesítését. Próféta szeme a jövőbe látott és oly művet akart arra hagyni, mely a leendő világvárosnak száz év mulva is dísze és büszkesége legyen. Nyolcszor utazott Angliába, megállapodni a nagytudású Clark Ádám mérnökkel, a merész szerkezetű függőhíd tervében, mely akkor világcsodának vált be. És hogy a lánchíd forgalmát a budai parton lebonyolíthassa, átfuratta a várhegyet az alagúttal.
Óriási elfoglaltsága mellett kiterjesztette száz más feladatra is a figyelmét. A vidéki kaszinók megalakításával szervezetet adott a vidék társadalmának. Megalakította az állattenyésztő társulatot, melyből később az Országos Gazdasági Egyesület nőtte ki magát.
Alapítója lett a Földhitelintézetnek, részt vett az első magyar biztosító társaság, a pesti hazai első takarékpénztár és az első gőzmalom megalkotásában. Indító lépéseket tett, hogy létrejöjjön nádori védnökség alatt a József-műegyetem. Nagy tervei voltak a nemzeti színjáték ügyében és díszes épületet szánt neki a Dunaparton. Foglalkozott Buda és Pest jövendőjével: sürgette a városrendezést, a külterület befásítását, a Duna két partján körülfolyó kereskedelmi csatornák, nagy árúkikötő építését.
Ennyi gond és munka mellett ráért megírni buzdító cikkeit az ujságokban, jelentését a Dunáról, a Lánchídról, értekezéseit az olcsó házakról, lakásberendezésekről stb. Számítsuk ehhez roppant elfoglaltságát az 1830—1840-iki országgyűléseken, hol a gazdasági és hiteltörvények az ő javaslata szerint készültek el: így kapunk némi fogalmat arról az óriási szellemi munkáról, amit ez évek alatt Széchenyi pihenés nélkül elvégzett.
(Folytatjuk)
Szerkeszti: ÁRKAY KALMAN, az Országos Közművelődési Tanács alelnöke Kiadóhivatal: BUDAPEST, IV., FERENCIEK-TERE 3.:: Telefon 108—84 Budapest, az ATHENAEUM irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomása
End of the Project Gutenberg EBook of Vasárnapi Könyv, by Anonymous
*** END OF THIS PROJECT GUTENBERG EBOOK VASÁRNAPI KÖNYV ***
***** This file should be named 20942-h.htm or 20942-h.zip *****
This and all associated files of various formats will be found in:
http://www.gutenberg.org/2/0/9/4/20942/
Produced by Tamás Róth and the Online Distributed Proofreading Team.
Updated editions will replace the previous one--the old editions
will be renamed.
Creating the works from public domain print editions means that no
one owns a United States copyright in these works, so the Foundation
(and you!) can copy and distribute it in the United States without
permission and without paying copyright royalties. Special rules,
set forth in the General Terms of Use part of this license, apply to
copying and distributing Project Gutenberg-tm electronic works to
protect the PROJECT GUTENBERG-tm concept and trademark. Project
Gutenberg is a registered trademark, and may not be used if you
charge for the eBooks, unless you receive specific permission. If you
do not charge anything for copies of this eBook, complying with the
rules is very easy. You may use this eBook for nearly any purpose
such as creation of derivative works, reports, performances and
research. They may be modified and printed and given away--you may do
practically ANYTHING with public domain eBooks. Redistribution is
subject to the trademark license, especially commercial
redistribution.
*** START: FULL LICENSE ***
THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE
PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK
To protect the Project Gutenberg-tm mission of promoting the free
distribution of electronic works, by using or distributing this work
(or any other work associated in any way with the phrase "Project
Gutenberg"), you agree to comply with all the terms of the Full Project
Gutenberg-tm License (available with this file or online at
http://gutenberg.org/license).
Section 1. General Terms of Use and Redistributing Project Gutenberg-tm
electronic works
1.A. By reading or using any part of this Project Gutenberg-tm
electronic work, you indicate that you have read, understand, agree to
and accept all the terms of this license and intellectual property
(trademark/copyright) agreement. If you do not agree to abide by all
the terms of this agreement, you must cease using and return or destroy
all copies of Project Gutenberg-tm electronic works in your possession.
If you paid a fee for obtaining a copy of or access to a Project
Gutenberg-tm electronic work and you do not agree to be bound by the
terms of this agreement, you may obtain a refund from the person or
entity to whom you paid the fee as set forth in paragraph 1.E.8.
1.B. "Project Gutenberg" is a registered trademark. It may only be
used on or associated in any way with an electronic work by people who
agree to be bound by the terms of this agreement. There are a few
things that you can do with most Project Gutenberg-tm electronic works
even without complying with the full terms of this agreement. See
paragraph 1.C below. There are a lot of things you can do with Project
Gutenberg-tm electronic works if you follow the terms of this agreement
and help preserve free future access to Project Gutenberg-tm electronic
works. See paragraph 1.E below.
1.C. The Project Gutenberg Literary Archive Foundation ("the Foundation"
or PGLAF), owns a compilation copyright in the collection of Project
Gutenberg-tm electronic works. Nearly all the individual works in the
collection are in the public domain in the United States. If an
individual work is in the public domain in the United States and you are
located in the United States, we do not claim a right to prevent you from
copying, distributing, performing, displaying or creating derivative
works based on the work as long as all references to Project Gutenberg
are removed. Of course, we hope that you will support the Project
Gutenberg-tm mission of promoting free access to electronic works by
freely sharing Project Gutenberg-tm works in compliance with the terms of
this agreement for keeping the Project Gutenberg-tm name associated with
the work. You can easily comply with the terms of this agreement by
keeping this work in the same format with its attached full Project
Gutenberg-tm License when you share it without charge with others.
1.D. The copyright laws of the place where you are located also govern
what you can do with this work. Copyright laws in most countries are in
a constant state of change. If you are outside the United States, check
the laws of your country in addition to the terms of this agreement
before downloading, copying, displaying, performing, distributing or
creating derivative works based on this work or any other Project
Gutenberg-tm work. The Foundation makes no representations concerning
the copyright status of any work in any country outside the United
States.
1.E. Unless you have removed all references to Project Gutenberg:
1.E.1. The following sentence, with active links to, or other immediate
access to, the full Project Gutenberg-tm License must appear prominently
whenever any copy of a Project Gutenberg-tm work (any work on which the
phrase "Project Gutenberg" appears, or with which the phrase "Project
Gutenberg" is associated) is accessed, displayed, performed, viewed,
copied or distributed:
This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with
almost no restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or
re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included
with this eBook or online at www.gutenberg.org
1.E.2. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is derived
from the public domain (does not contain a notice indicating that it is
posted with permission of the copyright holder), the work can be copied
and distributed to anyone in the United States without paying any fees
or charges. If you are redistributing or providing access to a work
with the phrase "Project Gutenberg" associated with or appearing on the
work, you must comply either with the requirements of paragraphs 1.E.1
through 1.E.7 or obtain permission for the use of the work and the
Project Gutenberg-tm trademark as set forth in paragraphs 1.E.8 or
1.E.9.
1.E.3. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is posted
with the permission of the copyright holder, your use and distribution
must comply with both paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 and any additional
terms imposed by the copyright holder. Additional terms will be linked
to the Project Gutenberg-tm License for all works posted with the
permission of the copyright holder found at the beginning of this work.
1.E.4. Do not unlink or detach or remove the full Project Gutenberg-tm
License terms from this work, or any files containing a part of this
work or any other work associated with Project Gutenberg-tm.
1.E.5. Do not copy, display, perform, distribute or redistribute this
electronic work, or any part of this electronic work, without
prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1 with
active links or immediate access to the full terms of the Project
Gutenberg-tm License.
1.E.6. You may convert to and distribute this work in any binary,
compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form, including any
word processing or hypertext form. However, if you provide access to or
distribute copies of a Project Gutenberg-tm work in a format other than
"Plain Vanilla ASCII" or other format used in the official version
posted on the official Project Gutenberg-tm web site (www.gutenberg.org),
you must, at no additional cost, fee or expense to the user, provide a
copy, a means of exporting a copy, or a means of obtaining a copy upon
request, of the work in its original "Plain Vanilla ASCII" or other
form. Any alternate format must include the full Project Gutenberg-tm
License as specified in paragraph 1.E.1.
1.E.7. Do not charge a fee for access to, viewing, displaying,
performing, copying or distributing any Project Gutenberg-tm works
unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9.
1.E.8. You may charge a reasonable fee for copies of or providing
access to or distributing Project Gutenberg-tm electronic works provided
that
- You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive from
the use of Project Gutenberg-tm works calculated using the method
you already use to calculate your applicable taxes. The fee is
owed to the owner of the Project Gutenberg-tm trademark, but he
has agreed to donate royalties under this paragraph to the
Project Gutenberg Literary Archive Foundation. Royalty payments
must be paid within 60 days following each date on which you
prepare (or are legally required to prepare) your periodic tax
returns. Royalty payments should be clearly marked as such and
sent to the Project Gutenberg Literary Archive Foundation at the
address specified in Section 4, "Information about donations to
the Project Gutenberg Literary Archive Foundation."
- You provide a full refund of any money paid by a user who notifies
you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt that s/he
does not agree to the terms of the full Project Gutenberg-tm
License. You must require such a user to return or
destroy all copies of the works possessed in a physical medium
and discontinue all use of and all access to other copies of
Project Gutenberg-tm works.
- You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of any
money paid for a work or a replacement copy, if a defect in the
electronic work is discovered and reported to you within 90 days
of receipt of the work.
- You comply with all other terms of this agreement for free
distribution of Project Gutenberg-tm works.
1.E.9. If you wish to charge a fee or distribute a Project Gutenberg-tm
electronic work or group of works on different terms than are set
forth in this agreement, you must obtain permission in writing from
both the Project Gutenberg Literary Archive Foundation and Michael
Hart, the owner of the Project Gutenberg-tm trademark. Contact the
Foundation as set forth in Section 3 below.
1.F.
1.F.1. Project Gutenberg volunteers and employees expend considerable
effort to identify, do copyright research on, transcribe and proofread
public domain works in creating the Project Gutenberg-tm
collection. Despite these efforts, Project Gutenberg-tm electronic
works, and the medium on which they may be stored, may contain
"Defects," such as, but not limited to, incomplete, inaccurate or
corrupt data, transcription errors, a copyright or other intellectual
property infringement, a defective or damaged disk or other medium, a
computer virus, or computer codes that damage or cannot be read by
your equipment.
1.F.2. LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except for the "Right
of Replacement or Refund" described in paragraph 1.F.3, the Project
Gutenberg Literary Archive Foundation, the owner of the Project
Gutenberg-tm trademark, and any other party distributing a Project
Gutenberg-tm electronic work under this agreement, disclaim all
liability to you for damages, costs and expenses, including legal
fees. YOU AGREE THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR NEGLIGENCE, STRICT
LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR BREACH OF CONTRACT EXCEPT THOSE
PROVIDED IN PARAGRAPH F3. YOU AGREE THAT THE FOUNDATION, THE
TRADEMARK OWNER, AND ANY DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL NOT BE
LIABLE TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT, CONSEQUENTIAL, PUNITIVE OR
INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF YOU GIVE NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH
DAMAGE.
1.F.3. LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you discover a
defect in this electronic work within 90 days of receiving it, you can
receive a refund of the money (if any) you paid for it by sending a
written explanation to the person you received the work from. If you
received the work on a physical medium, you must return the medium with
your written explanation. The person or entity that provided you with
the defective work may elect to provide a replacement copy in lieu of a
refund. If you received the work electronically, the person or entity
providing it to you may choose to give you a second opportunity to
receive the work electronically in lieu of a refund. If the second copy
is also defective, you may demand a refund in writing without further
opportunities to fix the problem.
1.F.4. Except for the limited right of replacement or refund set forth
in paragraph 1.F.3, this work is provided to you 'AS-IS' WITH NO OTHER
WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR IMPLIED, INCLUDING BUT NOT LIMITED TO
WARRANTIES OF MERCHANTIBILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE.
1.F.5. Some states do not allow disclaimers of certain implied
warranties or the exclusion or limitation of certain types of damages.
If any disclaimer or limitation set forth in this agreement violates the
law of the state applicable to this agreement, the agreement shall be
interpreted to make the maximum disclaimer or limitation permitted by
the applicable state law. The invalidity or unenforceability of any
provision of this agreement shall not void the remaining provisions.
1.F.6. INDEMNITY - You agree to indemnify and hold the Foundation, the
trademark owner, any agent or employee of the Foundation, anyone
providing copies of Project Gutenberg-tm electronic works in accordance
with this agreement, and any volunteers associated with the production,
promotion and distribution of Project Gutenberg-tm electronic works,
harmless from all liability, costs and expenses, including legal fees,
that arise directly or indirectly from any of the following which you do
or cause to occur: (a) distribution of this or any Project Gutenberg-tm
work, (b) alteration, modification, or additions or deletions to any
Project Gutenberg-tm work, and (c) any Defect you cause.
Section 2. Information about the Mission of Project Gutenberg-tm
Project Gutenberg-tm is synonymous with the free distribution of
electronic works in formats readable by the widest variety of computers
including obsolete, old, middle-aged and new computers. It exists
because of the efforts of hundreds of volunteers and donations from
people in all walks of life.
Volunteers and financial support to provide volunteers with the
assistance they need, is critical to reaching Project Gutenberg-tm's
goals and ensuring that the Project Gutenberg-tm collection will
remain freely available for generations to come. In 2001, the Project
Gutenberg Literary Archive Foundation was created to provide a secure
and permanent future for Project Gutenberg-tm and future generations.
To learn more about the Project Gutenberg Literary Archive Foundation
and how your efforts and donations can help, see Sections 3 and 4
and the Foundation web page at http://www.pglaf.org.
Section 3. Information about the Project Gutenberg Literary Archive
Foundation
The Project Gutenberg Literary Archive Foundation is a non profit
501(c)(3) educational corporation organized under the laws of the
state of Mississippi and granted tax exempt status by the Internal
Revenue Service. The Foundation's EIN or federal tax identification
number is 64-6221541. Its 501(c)(3) letter is posted at
http://pglaf.org/fundraising. Contributions to the Project Gutenberg
Literary Archive Foundation are tax deductible to the full extent
permitted by U.S. federal laws and your state's laws.
The Foundation's principal office is located at 4557 Melan Dr. S.
Fairbanks, AK, 99712., but its volunteers and employees are scattered
throughout numerous locations. Its business office is located at
809 North 1500 West, Salt Lake City, UT 84116, (801) 596-1887, email
business@pglaf.org. Email contact links and up to date contact
information can be found at the Foundation's web site and official
page at http://pglaf.org
For additional contact information:
Dr. Gregory B. Newby
Chief Executive and Director
gbnewby@pglaf.org
Section 4. Information about Donations to the Project Gutenberg
Literary Archive Foundation
Project Gutenberg-tm depends upon and cannot survive without wide
spread public support and donations to carry out its mission of
increasing the number of public domain and licensed works that can be
freely distributed in machine readable form accessible by the widest
array of equipment including outdated equipment. Many small donations
($1 to $5,000) are particularly important to maintaining tax exempt
status with the IRS.
The Foundation is committed to complying with the laws regulating
charities and charitable donations in all 50 states of the United
States. Compliance requirements are not uniform and it takes a
considerable effort, much paperwork and many fees to meet and keep up
with these requirements. We do not solicit donations in locations
where we have not received written confirmation of compliance. To
SEND DONATIONS or determine the status of compliance for any
particular state visit http://pglaf.org
While we cannot and do not solicit contributions from states where we
have not met the solicitation requirements, we know of no prohibition
against accepting unsolicited donations from donors in such states who
approach us with offers to donate.
International donations are gratefully accepted, but we cannot make
any statements concerning tax treatment of donations received from
outside the United States. U.S. laws alone swamp our small staff.
Please check the Project Gutenberg Web pages for current donation
methods and addresses. Donations are accepted in a number of other
ways including checks, online payments and credit card donations.
To donate, please visit: http://pglaf.org/donate
Section 5. General Information About Project Gutenberg-tm electronic
works.
Professor Michael S. Hart is the originator of the Project Gutenberg-tm
concept of a library of electronic works that could be freely shared
with anyone. For thirty years, he produced and distributed Project
Gutenberg-tm eBooks with only a loose network of volunteer support.
Project Gutenberg-tm eBooks are often created from several printed
editions, all of which are confirmed as Public Domain in the U.S.
unless a copyright notice is included. Thus, we do not necessarily
keep eBooks in compliance with any particular paper edition.
Most people start at our Web site which has the main PG search facility:
http://www.gutenberg.org
This Web site includes information about Project Gutenberg-tm,
including how to make donations to the Project Gutenberg Literary
Archive Foundation, how to help produce our new eBooks, and how to
subscribe to our email newsletter to hear about new eBooks.